A fűszer termékcsalád egyedülállóan, kizárólag magyar termelésű, kiváló minőségű fűszerekből áll, mely különlegesen nagy munkaerő-ráfordítással, kézi töltéssel kerül üvegbe és kézi rafia-kötéssel kerül lezárásra. Az egyedi megjelenésnek és a magas minőségnek köszönhetően igazi kuriózumnak számít a vevők körében. 

Váraljai László egyéni vállalkozó által készített fűszerek a vállalkozó telephelyén kívül a térség ötven, valamint Pest megyében és Budapesten további százötven kiskereskedelmi üzletében érhető el.

A Váraljai féle magyar fűszercsalád kizárólag Magyarországon termesztett, magyar fűszerekből készített fűszerválogatás.

A tanya az Alföld egyedülállóan tipikus, vidékies formájának tekinthető településképződmény, külterületi lakott hely. Az ott élőket tanyaiaknak, tanyasi embereknek nevezik. (Csatári Bálint) 
A tanya régebbi neve a szállás. Az Alföldön szétszórt, a városok és falvak határában álló magányos telepeket jelentette, amelyek többnyire a gazdálkodás központjai és a lábasjószág telelőhelyei voltak. Rendszerint egy lakóépületet és néhány hozzá tartozó gazdasági épületet foglalt magában. 

A tanya kialakulásában a mezőgazdaság játszotta a főszerepet. A tanya, mint külterületi gazdasági egység a XIV-XV. században vette fel a „tartozéktelepülés” jellegét. A tanyák gazdaságának látványos fellendülése a feudális korlátoktól többnyire mentes XIX. század végén és a XX. század elején zajlott. Segíthette a folyamat kibontakozását, hogy akkoriban történtek meg a nagyszabású folyószabályozások és a futóhomok megkötése, aminek hatására százezrek építettek tanyákat, kezdtek rajtuk gazdálkodni a Homokhátságon és a Tiszántúlon egyaránt. 

A tanya – mint hagyományos gazdálkodási, települési és létforma – a magyar társadalmi, településszerkezeti és gazdaságtörténeti örökség több évszázados múltra visszatekintő része. A KSH adatai szerint a dél-alföldi megyékben a lakosság 9,1%-a, vagyis több, mint 114 ezer ember él külterületeken. Sajátos társadalom-földrajzi, építészeti, nyelvi, néprajzi és tájképi sajátosságai révén a tanyás településrendszer a magyar nemzeti örökség, illetve az európai örökség részét képezi, melynek fennmaradása, revitalizációja és fejlesztése nemzeti érdek.

Facebook

Látnivalók