Ásotthalom központjától 10 km-re Gátsor felé a kövesút szélében található a környék egyedülálló és tájjellegében a tanyai hagyományokat őrző Gátsori Tanyamúzeum Az ásotthalmi Gondozási Központ vezetőjének ötlete alapján, Nyerges Istvánné felajánlásával és Nyerges Zsolt hozzájárulásával a Gondozási Központ dolgozóinak segítőkész munkájával került megvalósításra. Elsőként 2006. július 29-én nyílt meg a ház a gátsori tanyai rendezvény alkalmából. A nagy érdeklődésre való tekintettel és a felajánlók jóváhagyásával úgy döntöttünk, hogy továbbra is üzemeltetjük a múzeumot. A múzeumon belül olyan 50 évnél régebbi bútorok és eszközök tekinthetők meg, melyeket elődeink nap mint nap használtak. A tanya kialakításánál fontos szempontnak tartottuk, hogy korhű környezetet és az akkori feltételeknek megfelelő berendezéseket gyűjtsünk össze. A bemutatott tárgyak több kort idéznek. Többek között látható a tiszta szoba berendezései, a konyha és az azzal kapcsolatos tevékenységek használati eszközei. Továbbá az épület hátsó részében, az istálló tekinthető meg, az állatok tartásához szükséges eszközök bemutatásával. 

Mindenkit szeretettel várunk a Gátsori Tanyamúzeum hagyományokat követő programjaira, melyek minden hónapban általában a hónap első szombatján kerülnek megrendezésre. Többek között készítettünk tarhonyát, lekvárt főztünk, vályogot vetettünk, kenyeret sütöttünk és szőlőt préseltünk.


Hatvannégy Vármegye Alapítvány (HVA) a második világháború végén a jugoszláv partizánok által lemészárolt ártatlan magyarok emlékére állított turul-szobrot Ásotthalmon.

A Magyar Mártíromság Emlékmű Tóbiás Klára alkotása. A szobor építését a Gyarapodó Magyarországért Alapítvány támogatta.

Történelmünk egyik talán legsötétebb fejezete az 1944-45-ös, titóista partizánok által elkövetett délvidéki mészárlás. Az áldozatok pontos száma sajnos mind a mai napig nem ismert, becslések szerint mintegy 40 ezer magyar polgári lakost, nőket és gyerekeket gyilkoltak meg, sok esetben brutális módon a főként szerbekből álló partizáncsapatok. 

"A szobor nem a múltba révedés, a szomorkodás, a tehetetlenség, hanem a remény, a tenni akarás, az életerő emlékműve. Ha kell izzadtsággal, ha kell vérrel, de élni fog a magyar, ezt üzeni ez az emlékmű" - hangsúlyozta átadóbeszédében Vona Gábor, a Jobbik elnöke. 

Az emlékmű talapzata egy Nagy-Magyarország forma, amelyből egy megnyirbált életfa nő ki. Tetején egy turulmadár látható, amely szögesdrótban fészkel. Utóbbi a határon túli magyarság máig tartó helyzetét szimbolizálja. A madár csőrében egy kardot tart, ami nem a harcot, hanem az erőt képviseli – mondta beszédében emlékművet elkészítő Tóbiás Klára szobrász.

A világ egyetlen részén sincs megfelelő emlékműve az 1944–45-ben a Délvidéken lemészárolt 40 ezer magyarnak. "Ezért gondoltam arra, hogy valahol a határ közelében, a délvidéki magyaroknak is elérhető közelségben kellene felállítani egy ilyen emlékművet. Először Röszkére gondoltunk, de ezt ott csak 100 méterre az autópályától lehetett volna megoldani, egy magánterületen. Mivel Ásotthalmon határállomás épül, ezért választottuk végül ezt a települést" – mondta Toroczkai László.

Forrás: gyarapodomagyarorszagert.hu


A Szegedet Bajával összekötő 55-ös út mentén, Ásotthalomtól néhány kilométerre az erdőtől elhódított kis tisztáson áll a Back-kápolna, amit a helybeliek Erzsébet-kápolnának is neveznek. A vakolatlan, szürke épületet Back Bernát szegedi üzletember és politikus emeltette – ahogyan azt egy emléktábla is rögzíti – „korán elhunyt, felejthetetlen fia, Dr. Begavári Back Ottó emlékére” 1937-ben. 

Az épület népszerű nevét az alapító feleségéről kapta. A házaspár fából faragott stalluma ma is megtalálható a kápolnában. A férj és a feleség egykori helyének azonosításában a látogató segítségére van a pad háttámláján ábrázolt két védőszent: Bernát és Erzsébet domborműve. Árpád-házi Szent Erzsébet alakja az épület fából készült homlokzatán kialakított kis fülkében is helyet kapott, a mai látogató a szobornak azonban már csak hűlt helyét találja, azt ugyanis ellopták.

A kápolnát Nagyboldogasszony tiszteletére szentelték. Oltárképe Szűz Mária megkoronázásának igen ritka ábrázolása: az alkotó mind a három isteni személyt emberi alakban jeleníti meg. Azonosításukban a glóriák szimbolikája igazít el: az Atyáén háromszög, a Fiúén kereszt, a Szentlélekén lángnyelvek láthatók.
A kápolnában évente kétszer, Nagyboldogasszonykor és Magyarok Nagyasszonya ünnepén gyűlik össze szentmisére a környező falvak és tanyák népe.

A Szeged-Csanádi Egyházmegye egy másik, szintén Árpád-házi Szent Erzsébet oltalmát évező temploma a fábiánsebestyéni plébániatemplom. A főoltárképét, Lienzen-Mayer Sándor ismert alkotásának mását – Szent Erzsébet és a koldusasszony – a falu két védőszentje, Szent Fábián pápa és Szent Sebestyén vértanú fogja közre. A kompozíción nem találkozunk a magyar királylány megszokott attribútumaival, a rózsákkal, a cipóval vagy a koronával. Előkelő származására a hermelin palást utal, amit a gyermekét átkaroló koldusasszony vállára terít. A festő e mozdulatban Szent Erzsébet lényének egyik legjellemzőbb vonását ragadta meg: a szegények és elesettek szolgálatát.

Facebook

Látnivalók