Az előrejelzés a jobb felső sarokban található modulra kattintva érhető el.

A megjelenő oldalon láthatóak az aktuális adatok. Az előrejelzés a jobb (vagy bal) oldali kis nyilra kattintva érhető el.

A következő képernyőn az alábbi adatokat találjuk:

Az előrejelző alkalmazásnak három, egymás alatt elhelyezkedő, vízszintesen gördülő sávja van.
A legfelső, „aktuális adatok” előzőekben ismertetett három paraméterén kívül, további négy paramétert olvashatunk le az alábbi, balról-jobbra futó sorrendben: aktuális páratartalom, napsugárzás- intenzitás, harmatpont és levélnedvesség.
A páratartalom értéke értelemszerű, a napsugárzás-intenzitás piktogramjának színe az érték növekedésével egyre vörösebb, így a káros szint elérése esetén előzetes figyelmeztetést, vagy akár riasztást is kiadhat a település. A harmatpont azt a hőmérséklet értéket mutatja, amely az egyéb hőmérsékleti adatokból számítottan adódik és amely °C-on a levegő páratartalma lecsapódik és többek között csúszós utakra számíthatunk. A levélnedvesség értéke a megelőző óra azon összegzett perceit mutatja, amikor az időjárási viszonyok között a növényzet levelei nedvesek voltak. Ez az érték igazában a mezőgazdaságban dolgozókat segíti, többek között a permetezés időpontjának és a permetezőanyag és adalékainak kiválasztása tekintetében.

A középső, vízszintesen gördülő sáv, az elkövetkező 24 óra időjárását jelzi előre a legfontosabb paraméterekkel: hőmérséklet, napsugárzás-intenzitás, felhősödés, csapadék.

A legalsó vízszintes gördülő sáv a következő öt nap előrejelzését adja meg napszakok (6 órás intervallum) feltüntetésével. A piktogramok értelmezése a fentiekből adódóan értelemszerű.

Ásotthalom Község Önkormányzat Képviselőtestülete a testvér-települési együttműködés eredményesebbé tétele érdekében alapcélnak tekinti, hogy egymást erősítve minél hatékonyabban tudjon munkálkodni. A kitartó, közös munka eredményeként egyre több cél valósulhat meg, azonban ehhez meg kell határozni az együttműködés közös pontjait és irányvonalait.

A fentiek megvalósulása érdekében Ásotthalom Község Önkormányzat Képviselőtestülete 110/1999. sz. határozatában döntött arról, hogy együttműködési szerződést köt - 1999. december 30.- a Romániai Kászon Község (testvértelepülés) Helyi Tanácsával.

Az együttműködés keretében a két település lakói és szervezetei felvették a kapcsolatot egymással. A tervezett célok, elképzelések, fejlesztések megvalósítása érdekében kinyilvánítottuk, hogy következő területeken együttműködünk:

  • intézmények közötti kapcsolatok kialakítása és működése érdekében, különösen az oktatás közművelődés, szociális és egészségügy területén,
  • gazdasági – kereskedelmi szervezetek közötti kapcsolatfelvétel,
  • településeink lakóinak megismerése,- közös látogatások,
  • gyermekek csereüdültetése,
  • kulturális, művészeti és sportprogramok szervezése,
  • egymás településein hivatalos látogatások állami és egyházi ünnepek alkalmával, ennek keretében egymás rendezvényein történő bemutató előadások tartása,
  • együttműködés tapasztalatainak értékelése, valamint a kapcsolat további fejlesztését szolgáló elképzelések egyeztetése, melyek segítik a közös munkálkodást és ápolják kapcsolatunkat.

A Romániai testvérkapcsolatunk a 2000 km-es távolság ellenére eredményes. Az utazási költségek azonban gátat szabnak közös rendezvényeink, illetve egyéb kulturális törekvéseink gyakoriságának. A korábbi években 60 fős, illetve ez évben is több fős delegációval képviseljük községünket. Előző évben az Általános Iskolás növendékeink bemutatták az alföldi tájat, illetve hagyományőrző, zenés-táncos műsorral készültek rendezvényükre. A Nemzetközi Falujáró Fesztivál alkalmával, a Falunap és Kenyéráldás ünnepével egybekötött ideiglenes -jugoszláv-magyar- határátkelőhely megnyitásának ünnepén viszonozták meghívásunkat és színesítették programjainkat.

Együttműködésünkben a kulturális kapcsolat dominál, gazdasági együttműködés nem jellemző, de törekvések vannak a kiaknázatlan lehetőségek felkutatására. A sikertelenség okai elsősorban az infrastruktúra elmaradottságában, az áru- és információ forgalom, egyes szolgáltatások nem megfelelő színvonalon történő ellátásában keresendők, de a gazdaság fellendülése, illetve „felzárkóztatása”, az elmaradottság mérséklése nélkül nem alakulhat ki magas színvonalú üzleti kapcsolatrendszer. (Kiemelt feladat: úthálózat, kommunikációs rendszer modernizálása, humán erőforrás fejlesztése stb.)

Önkormányzatunk nem képes - forráshiány miatt - nagyobb összeget áldozni a testvértelepüléseik fejlődése érdekében (Közös fejlesztési koncepciók kidolgozása.)

Testvértelepülési kapcsolatunk van (1995. évtől kezdődően) a Jugoszláviai Királyhalom (Backi-Vinogradi) település Helyi Közösségével. Az együttműködésünket évekig nem tudtuk hivatalos keretek közé terelni, mivel a tárgyalások, a jugoszláviai háborús helyzet miatt szüneteltek. Ennek ellenére együttműködésünk erőteljes volt mindvégig.

Ásotthalom Község Önkormányzat Képviselőtestülete 2002. június 27-én (67/2002. sz. határozat) úgy döntött, hogy kölcsönös együttműködésen alapuló testvértelepülési kapcsolataink fejlesztése érdekében együttműködési megállapodást köt a Jugoszláviai Királyhalom Helyi Közösségével, az alábbi célkitűzések megvalósulása érdekében:

  • a két település intézményei közötti közvetlen kapcsolatok felvételének szorgalmazása, kulturális turisztikai és gazdasági kapcsolatok terén, illetve egyéb területen is, figyelemmel országaink hatályos jogszabályaira,
  • a kulturális kapcsolatok kiépítésének elősegítése, a művelődés, a közművelődés terén, ezen belül az iskolás gyermekek csereüdültetése, tanár- diák találkozók szervezése,
  • a szabadidő hasznos eltöltésének érdekében diák- és felnőtt sportprogramok rendezésének támogatása,
  • a gazdasági kapcsolatok kiépítése terén közreműködés, ezen belül a gazdasági, kereskedelmi és turisztikai célkitűzések összehangolása,
  • a civil szerveződések bevonása programjainkba.

Közös kezdeményezésben – Szabadka Önkormányzata és Ásotthalom Község Önkormányzata - 2001. augusztus 19. - megvalósítottuk az ideiglenes határátkelő megnyitását Királyhalom és Ásotthalom között, melyet egyeztető tárgyalások alapoztak meg. 2002. augusztus 18-án az Ásotthalmi Falunap, illetve ezt követően a Királyhalmi Falunap (augusztus 25.) alkalmából egy-egy napra ismét megnyílnak az ideiglenes határátkelő kapui..

(Kiemelt feladat: úthálózat, határátkelőhely létesítése – kapcsolódó létesítmények kiépítése, kommunkációs rendszer modernizálása, humán erőforrás fejlesztése stb.)

Az utóbbi néhány évben részt vettünk egymás rendezvényein, egyházi ünnepein. A Millenniumi év alkalmából tartandó rendezvénysorozatunk keretein belül (Népzenei találkozó, Húsvéti Ünnepi Szentmise, Majális, Falunap, Borünnep) szinte minden rendezvényünkön felléptek (népzenei és latin betétdalok) a Királyhalmi Asszonykórus- Gyermekkórus tagjai.

Ez évben is közös szervezés és együttműködés útján jön létre az ideiglenes határnyitás augusztus 18-án és augusztus 25-én.

Közös kiállítások, csereüdültetések, gasztronómiai kezdeményezéssel megrendezett programokkal tovább erősödne településeink népességmegtartó ereje.

Határmentiségünk, a gazdasági- munkaprogramunkban, turisztikai koncepciónkban megfogalmazott fejlesztési elképzelések (infrastruktúra, határaink átjárhatósága, turisztikai fejlesztések stb.) meghatározó szereppel bírnak a prioritásként kezelendő feladatokra, a fejlesztés irányvonalát meghatározva előremutatnak, figyelemmel a mai kor követelményeire.

Az Ásotthalom helynév Balla Antal 1778. évi szegedi határtérképén és a vele egykorú városi iratokban bukkan föl először.

Az 1840-es évekre a szabadkai határ mentén kezdett kibontakozni az Átokháza elnevezésű tanyasor.

A források szerint „1850 után a város mintegy 64.000 katasztrális holdnyi közbirtokát bérbeadással kezdte hasznosítani”. 1852-től, a járások földjeinek bérbeadásától kezdve rohamosan megindult a tanyásodás, és növekedett a tanyai lakosok száma. Az l850-es évek derekán Szeged városa a mai község területén tanyát építtetett. A város tanyája először az ásotthalmi kapitánysághoz, majd, miután Ferenc József látogatásának emlékére átnevezték, Királyhalomhoz tartozott.

A tanyai kitelepülés újabb nagy hulláma az 1879. évi szegedi árvíz után bontakozott ki. Az 1880-as évek elején osztották Gátsor, az 1890-es évek második felében Halastelek, 1900. táján Bilisics járásföldjeit. E nagyarányú települési mozgalom eredménye, hogy a húszezer hold területű átokházi kapitányságban 1914-ben már 815 tanyát és 4736 lakost számláltak össze.

1883. október 14-én I. Ferenc József uralkodó Szegedre érkezett, hogy a Szegedi Nemzeti Színház avatásán részt vegyen. Látogatása során az uralkodó megszemlélte a nagy árvíz után újjáépült várost, megjelent a Szeged környékén tartott hadgyakorlaton, október 16-án pedig kíséretével ellátogatott a felső-ásotthalmi népiskolába és az újonnan épült erdőőri szakiskolába is.

A város tanyája környékén nyílt meg 1883-ban az Alerdésziskola, és épült 1896-ban a mai orvoslakás. 1896-1897-ben Dr. Neumann Ármin, 1897-1912-ig Dr. Léderer Dezső, 1912-1925-ig Dr. Gáspár Ignác látta el itt az orvosi teendőket. 1892-től Átokházán szülésznő dolgozott, 1896-ig Királyhalmon az átokházi és mórahalmi bábaasszony látta el a teendőket, majd itt is önálló szülésznői állás létesült.

1919. február 2-án szerb katonaság szállta meg Újszegedet és Alsótanya déli részén mintegy 10 ezer holdnyi területet. Átokháza egynegyede, Királyhalom háromnegyede került szerb megszállás alá. A határ 1922. elejéig Ásotthalom déli területén, Kissoron át, a Dobó-iskolánál, a rókabögyösi iskolát megkerülve, Rívó-erdő felé húzódott, a szerbek ekkor ürítették ki a területet. Szeged városa a Fogadalmi templom építésének érdekében 1922-ben az alsó- és felsőtanyai közlegelőkből összesen 2.500 holdat hasított ki, hogy a befizetett haszonbéreket a templom építésére fordíthassa. Az ekkor kiosztott területeket máig Templomföldnek, Fogadalmi dűlőnek nevezi a tanyai lakosság. 1925-26-ban a város — részint a tanyai kisvasút, részint a Fogadalmi templom építésére — újabb 2000 holdat adott haszonbérbe.

A község határában 1944. október 12-én jelentek meg a szovjet hadsereg katonái, jelentősebb harcok itt nem folytak, de persze az ittenieket sem kerülte el a háború.

A belügyminiszter 1937-es rendelete szerint a nagy népsűrűségű tanyás vidékeken tisztviselői kirendeltségeket kell létrehozni a helyben elintézhető közigazgatási feladatok ellátására. A város 1942-ben létesít Királyhalmon egy ilyen kirendeltséget. Ezekkel az épületekkel, közintézményekkel és a körülöttük megtelepedő boltokkal, kocsmákkal közel 100 esztendő alatt létrejött egy olyan falumag, ami a kormányrendelettel létrehozott község igazi faluvá fejlődésének alapjává vált.

Az 1949 utolján megjelent kormányrendelet alapján, Alsótanyán öt községet állítottak fel a korábbi kapitányságok területén: Ásotthalom, Domaszék, Mórahalom, Rúzsa (Csorva) és Zákányszék. Ásotthalom határát a volt átokházi kapitányságból és a királyhalmi kapitányság déli és nyugati részéből alakították ki.

Az önálló községi tanács alakuló ülését 1950. október 27-én tartotta. A község területét tíz kerületre, illetve körzetre osztották.

1951-ben megkezdődött a belterületen az elektromos hálózat kiépítése. Agitálták az embereket a villany bevezetésére. Először az állami gazdaság épületében, azután az utcákon, majd sorra a lakásokban gyulladt ki a fény. Vezetékes rádió is működött 1965. június végéig, a helyi postáról irányították, ott kapcsolták ki-be, váltottak adót. A mozi 1951. október 18-án kezdte meg a filmek vetítését, működtetője Vajda Sándor volt.

1952-ben kezdődött a téeszcsoportok szervezése. (A Vörös Csillag Tszcs. már 1949-ban létrejött Rókabögyösön.)

Téesz-község lettünk, alig egy hét leforgása alatt 8 termelőszövetkezet alakult meg: Ezek a téeszek (a Szabadságharcos kivételével) 1953. okt. 1-ig a Nagy Imre-i fordulat következtében feloszlottak. Ebben az időben Ásotthalomnak valamivel több, mint 8000 lakosa van. A VIII. és IX. kerület 1200 lakójának VB-kirendeltséget létesítettek Gátsoron, ahol a mezőgazdasággal kapcsolatos ügyeket, panaszokat, pénzügyeket, begyűjtést lehetett elintézni.

1956. októbere nem hozott véres eseményeket, a község élte megszokott életét.

1958 decemberében tettek javaslatot a tisztasági fürdő és strand építésére, ehhez a kút fúrására az OTP-től 1959-ben 520 e Ft hitelt vettek fel 3 évi törlesztésre. 10 %-ban állapították meg a községfejlesztési adót, és 3 évig erre a beruházásra fordították.

Az 1960. évi népszámlálás idején a belterületnek 654, a külterületnek 5988, az egész községnek pedig összesen 6642 lakosa volt.

A falu lakóinak száma 1966. január 1-jén 5856 fő volt. Ekkoriban a belterületen közel 300 ház állt, 1965. után pedig megindult a családi házak építése, nőtt a község belterülete.

1968. június 2-án a sportpályán gyűltek össze az ásotthalmiak azon az ünnepségen, amelyen kihirdették a határőrközséggé való nyilvánítást.

1973-ban a község lakossága 5942 fő. Ez 1950-hez képest 2000, 1960-hoz képest 700 fő csökkenést jelent.

Új belterületi óvoda, iskola építésének 1975-ben felmerült igényét a tanyai lakosság számának csökkenése, a belterületen élők számának növekedése hozta magával. Jelentős szerepe volt ebben annak a ténynek, hogy a Szegedet Ásotthalommal összekötő kisvasutat 1975-ben megszüntették, a tanyán lakók közlekedését a portalanított úthálózat megépítésével, autóbuszok közlekedésével oldották meg.

1985-ben elkészült az általános iskola oldalszárnya, a mozdonygarázs átépítésével, 4 tanteremmel és 2 műhelyteremmel bővült az iskola. 1987-ben az iskola tervezési-építési konstrukciós hibáit a felépített nyeregtetővel sikerült kiküszöbölni, 1988-ban pedig a tetőtér beépítésével az általános iskola 8 évfolyama (16 osztály) és az eltérő tanterv szerint tanuló tanulócsoportok egy helyen, a Béke utcában kaptak helyet.

A kiürült Felszabadulás úti épületekben a rászorultak ellátására új intézményt hoztak létre, az Öregek Napközi Otthonát (ÖNO), azóta meghonosodott nevén a Gondozási Központot.

Az iskola szomszédságában 1987. tavaszán átadták a két óvodás csoport elhelyezésére alkalmas új óvodát. Játszóudvarát társadalmi munkában alakították ki.

1992. februárjára megvalósult helyi és megyei önkormányzat együttműködésével — állami céltámogatás nélkül — a Községi Sportcsarnok.

A gázhálózat ünnepélyes átadására augusztus 29-én került sor.

1996. július 4-én a képviselőtestület felhatalmazta a polgármestert a megállapodás aláírására, amelyben az önkormányzat csatlakozott a Homokháti Önkormányzatok Kistérség-fejlesztési Társulásához.

1996 novemberében az 1950- ben alakult a Hunyadi Sportkör utódaként megalakult az Ásotthalmi Tömegsport Egyesület, hogy a község szabadidő- és versenysportját összefogja, segítse, szervezze, irányítsa, lehetőségeihez képest biztosítsa a szakmai, technikai és anyagi feltételeket. A továbbiakban keretében működik a községi labdarúgó csapat, van testépítő, technikai és asztalitenisz-szakosztálya

A szőlőterület csökkenése ellenére három sikeres borászati vállalkozás is létre jött. Somodi Sándor borász, a Pincegazdaság korábbi vezetője új pincészetet alapított, Dobák Sándor és István (Triovin 2000 Kft) a volt Pincegazdaság, Tóth István pedig a volt Állami Gazdaság pincéjében kezdett borászkodásba.

Megnőtt a faluban az ipari és szolgáltató vállalkozók száma is. 1999-ben alakult meg az Ásotthalmi Ifjúsági Egyesület olyan politikamentes programmal, amelynek célja, hogy a község fiataljai jól érezzék magukat, erősödjék összetartozásuk érzése.

2000. májusában megalakult a KÖZ-PONT Egyesület. A KÖZ-PONT Egyesület létrehozott egy információs központot. Az Ásotthalmi Teleház 2001. június 23-án tartotta ünnepélyes megnyitóját. 2000. július 17-én az Önkormányzatok Közlönyében megjelent: Ásotthalom elnyerte a szennyvízcsatorna-hálózat és a szennyvíztisztító telep építésére megpályázott közel 500 millió forintot.

2000. augusztus 19-20-án, a már hagyománnyá váló Falunap és Kenyéráldás ünnepén megszólalt a falu templomának új toronyórája, volt ünnepi szentmise és színi előadás, képzőművészeti kiállítás és millenniumi műsor, néptánc és roncsderbi, diszkó és bál. Külföldi néptáncosok látogatták meg községünket a II. Nemzetközi Falujáró Fesztivál keretében.

2000. október 21-én ünnepelte Ásotthalom fél évszázados fennállását. Az ünnepséget a falu múltjához kötődő mulatságok kísérték: a juhászathoz kapcsolódó versenyek, bemutatók, borminősítés, szüreti bál.

2001-ben megindult a szennyvízcsatorna-hálózat és szennyvíztisztító telep építése, melynek összköltsége 792 millió forint.

2001. szeptemberétől birtokba vehették az Ásotthalmi Szabadidő, Sport és Pihenőparkot a község sportolni, kikapcsolódni vágyó lakosai. A 150 férőhelyes lelátóval, modern öltőző épülettel ellátott létesítményt pályázati támogatással sikerült megvalósítani.

2002. december 20-án került sor az Ifjúsági Ház átadására, mely régen a Pártházat jelentette.

2002. év végén befejeződtek a szennyvíztisztító telep kialakításával kapcsolatos munkálatok, melyet hivatalosan 2003. február 18-án adtak át ünnepélyes keretek között.

/Forrás: Ásotthalom készülő Monográfiájából/

Facebook

Látnivalók