A vadgazdálkodás és vadászat, mint a mezőgazdaság talán legszebb ágazata összekapcsolja a termőföldet, az élőhelyet, a benne élő vadfajokat és a vele szoros kapcsolatban lévő embert, a vadászembert. Feladatunk a vadállomány védelme, a tartamos vadgazdálkodás biztosítása. A vadászatba mindig beleremeg az ember, mert ősi génjeink felderengenek.
A vadászat és vadgazdálkodás a legszemélyesebb kapcsolat a természettel, az élővilággal. Ez a férfias és ősi sport voltaképpen nagy és szent ügyünk arra, hogy az ember közel kerüljön az erdőhöz, mezőhöz, folyóhoz, rónasághoz, nádasokhoz és örök barátságot kössön évszázadokkal, meglesse a Napot, amint felkönyököl a horizonton és a Holdat, amint bújócskázik a felhők között és ezüsttel szórja be a tájat. A vadászat az állattenyésztés, növénytermesztés, halászat mellett a magyar nép ősi foglalkozása, a megújuló természeti erőforrásokkal mindig ésszerűen gazdálkodott, amelynek köszönhetően ez irányú nemzeti értékeink a mai napig fennmaradtak. Európában egyedülálló módon nemzetünk genezis legendájában a vadászat meghatározó jellegű. Szerepe a Kárpát-medencei államalapításunk óta is töretlen és folytonos. 

Hazánkban a vad az állam tulajdona, a vadászati jog a földtulajdonhoz kötött. Ezért az államnak, a föltulajdonosoknak és vadászoknak közös érdekes a mintegy 150 mrd Ft vadgazdálkodási értékkel bíró vadállományunk védelme, a vele való ésszerű gazdálkodás. A kialakult vadászati szerkezetünkben vagy vadásztársaságokba tömörült hivatásos és sportvadászok végzik a vadgazdálkodási feladatokat és vadásznak, vagy állami erdő – és vadgazdaságok gyakorolják azt. 
Ezen kívül vannak vadászterülettel nem rendelkező bérkilövő vadásztársaságok és az egyéni vadászok népes tábora is, összesen közel 60.000 vadász váltott ki vadászjegyet 2012-ben. A mintegy 1400 vadászatra jogosult területén elejtett 56.400 trófeás vad 42%-át külföldi bérvadászok ejtették el 2012-ben, amely nagymértékben hozzájárult az ágazat 20 mrd forintos bevételéhez és az 1,3 mrd forintos eredményéhez, lerakva ezzel a vadász turizmus alapjait. Kutatási és oktatási eredményeink nemzetközi elismerésnek örvendenek.

A Tóth Pincészet az évezredes múltra visszatekintő Csongrádi borvidékhez tartozó Ásotthalmon található. A borvidék legdélibb csücskében fekvő területeiken a napsütéses órák kiemelkedően magas számának, a löszös homoktalaj egyedi összetételének és lelkiismeretes munkájuknak köszönhetik a boraik alapanyagául szolgáló szőlő kiváló minőségét. 

A Tóth Pincészet Vitifarm Kft. néven 1991-ben alakult szőlőtermesztés és borászati tevékenység céljából. Szőlőterületei a néhány hektáros nagyságról a 2000-es évek elejéig folyamatosan emelkedve elérték a 67 hektárt. Jelenleg kb. 50 hektár területen gazdálkodnak, melyek egy része Ásotthalmon, a többi Mórahalom kissori határában található. 
A borászat kizárólag saját területén termett szőlőt dolgoz fel. Három fő szőlő – és borfajtája a karakteres savtartalmú Rajnai rizling, a gyümölcsös és vadvirágos Chardonnay és az intenzív illatú Ottonel muskotály. 

Pincészetük a térségben egyedülálló módon csak igyekszik a homoki borok népszerűsítéséhez hozzájárulni. Munkájuk során törekednek arra, hogy a borok minőségével és minél szélesebb körű megismertetésével ne csak maguk, hanem településük, Ásotthalom hírnevét is növeljék. Borversenyeken, fesztiválokon rendszeresen megjelennek, ahol a környék borászatait egyedüliként szokták képviselni. Címkéiket is a körzetben található, Csodaréten nyíló virágok ihlették.

Az ember alapvető tevékenységei közül ősidők óta a földművelés és az állattartás biztosítja az élelem megteremtését. Hazánk megújuló természeti erőforrásai között termőföldünk kiemelkedő adottságokkal rendelkezik. Az önellátás legmagasabb szintjét a múltban a tanyai gazdálkodás adta, és ez a lehetőség a mai napig fennáll. Élelemigényünk 60-80%-át képes a tanyai gazdaság előállítani. A tanyán élő, mintegy 300.000-es létszámú lakosság még rendelkezik azzal a több évszázadon át gyarapodó, tapasztalatok útján megszerzett gazdálkodási tudással, amely generációk létfeltételét és megélhetését biztosította. 
Az idősödő tanyai gazdák ma már nehezen tudják átadni ismereteiket, gyakorlati fogásaikat, gazdálkodó ösztöneiket, mert a fiatalok nagy része a városokba költözik. Ugyanakkor az utóbbi években mintegy 35.000-rel nőtt a vissza – és kiköltözés miatt a tanyai lakosok száma. Egyre többen költöznek ki a falvakba és a tanyára a könnyebb megélhetés reményében, alapvető gazdálkodási ismereteik azonban hiányosak, amely a klasszikus, több generáció együttélésével jellemezhető modell hiányából származik. Mindezek hívták életre a Tanya-suli programot, amelynek célja a tanyai és háztáji gazdálkodás hagyományainak megőrzése és átadása, az önellátás és önfoglalkoztatás megteremtése, a létbiztonság növelése. 

Az oktatást elméleti és gyakorlati, továbbá kezdő és újrakezdő gazdálkodók részére szervezik. A képzés kétfunkciós: egyfelől a tanyán élő és az oda kiköltöző kezdő gazdákat felkészíti az új kihívásokra, a hagyományőrzés és a korszerű tanyai gazdálkodás működésének ötvözeteként egy új típusú, háztáji gazdálkodás alapjaira épülő, fenntartható gazdaság kialakítására. Másfelől a városi lakosokat megismerteti a tanyai élet szépségeivel, a tanyai gazdálkodás módszereivel, a megtermelt termékek értékeivel, feldolgozásával, és módot nyújt az alternatív foglalkoztatási lehetőségek tanyai helyszínen való megtekintésére. 
A Tanya-suli oktatási program háztáji gazdálkodás alprogramja – a Nemzeti Művelődési Intézet támogatásával – 2013 szeptemberétől Ásotthalmon és Ruzsán két csoporttal indult, 10-10 hallgató részvételével. Az elméleti és gyakorlati oktatás során a résztvevők felfrissítik gazdálkodási tapasztalataikat, s kiegészítik azokat új ismeretekkel: a tanyai és háztáji gazdálkodás múltjával és az agro-turisztikai lehetőségekkel.

Facebook

Látnivalók