A török kiűzése után az egykori hódoltsági területeken rendkívül kevés sertés maradt, mivel a törökök vallási okokból nem fogyasztottak sertéshúst. Ennek ellenére már 1750-ből vannak adatok, amely szerint Sopron híres sertésvásárára az Alföldről hajtottak fel állatokat.
A 18. század végén főleg a dunántúli területek és Ausztria között volt jelentősebb sertéskereskedelem, amelynek fő fajtája a bakonyi sertés volt. A mangalica a korábban őshonos bakonyi és szalontai fajták, a birtokosok által beszerzett „mangalitza” és a vaddisznó keveredéséből jött létre. Elterjedését jelentősen elősegítette, hogy külterjesen tartható, igénytelen fajta. Ma a mangalicát jó minőségű húsáért kedvelik, ami nemzetközi sikerének is titka. Ez az alapja a spanyol serrano sonkának is. 

Mangalica Fesztivált Budapesten 2008 óta szerveznek. Az érdeklődés a mangalica termékek iránt azonban olyan mértékű lett, hogy szükségessé vált további helyszíneken is megjelenni, és lehetővé tenni az érdeklődők számára a közvetlen találkozást a tenyésztőkkel. A főváros mellett az utóbbi években Debrecen, Szombathely, Székesfehérvár és Csongrád megyében Szeged (2012, 2013) is otthont ad ennek a rendezvénynek, amely immár országos fesztiválsorozattá nőtt, s márka lett a gasztronómiai rendezvények sorában.

Ásotthalmon 2003-ban alakult meg a Homokháti Gazdák Egyesülete, azzal a céllal, hogy integrálja a mangalica tenyésztését és hízlalását. Az egyesület disznóvágásokon eleveníti fel a hagyományokat, és adja át a következő generációk részére. Fő termékei a szalonna, a sonka, a vékony és a vastag kolbász.

Facebook

Látnivalók