A település kincseinek a fiatalokkal való megismertetése, őrzése, értékmentő csoport létrehozása
Nemzeti Kulturális Alap
205108/07652
A település kincseinek a fiatalokkal való megismertetése, őrzése, értékmentő csoport létrehozása
Az Ásotthalmi Helyi Értéktárban 33 értéktári elem található, az értéktár 2013-ban alakult meg. Az önkormányzat azóta is rendszeresen gondozza, bővíti, gyarapítja az értéktárat.
A 3 tagú értéktári bizottság tagjai Fackelmann István elnök, Dobó Veronika és Papp Renáta tagok, valamint értékőrök Kiss Andrea és Makra Viktor.
A program célja az volt, hogy a települési gyermekekkel, fiatalokkal megismertessük a helyi értékek, hazai értékek fontosságát, egyben bemutassuk azok gyakorlásának lehetőségeit.
Az helyi értéktári elemek megismerését kiegészítve a népi hagyományok megélésével aktív és tartalmas programokat szerveztünk meg.
A tanya, mint tradicionális gazdálkodási létforma
Bemutatásra került: állatgondozás, íjászat, vesszőfonás, táncház
Ásotthalom központjában a Bűbáj Élménybirtokon lehetőség van arra, hogy többféle tanyai gazdálkodási egységbe betekintsenek a résztvevők. Megismerhették a népi hagyományokat, kipróbálhatták a vesszőfonást, az íjászatot és az állatsimogatóban megismerkedhettek a kecskefejéssel, a lovak, birkák gondozásával, tyúketetéssel, nyúl gondozással.
A nap egy nyitott táncházzal zárult a Birtokon.
Hagyományos ételeink, a kemence
Generációközi együttműködésben a régi gasztronómiai szokásokat elevenítettük fel. A Borostyán Nyugdíjas Klub tagjaival és a résztvevőkkel közösen. Tóthné Irénke néni bemutatta a kemence befűtésének „tudományát” és a finom, foszlós kelt kalács sütésének titkát. A folyamatokba a gyermekek is bekapcsolódhattak.
Készült még hagyományos kukoricaganca leves is, melyet az idősebbek és a fiatalok egyaránt szívesen fogyasztottak.
Zenei és népi hagyományok a településen
A citera hangszer megismerkedésére is lehetőség volt a Művelődési Házban, ahol a gyermekek lelkesen próbálták ki a hangszert.
Régi szokás a farsangi kiszebáb égetés és dél-alföldi hagyomány, a kakas ütés. A farsangi felvonulás után elégettük a kiszebábot, és minden résztvevőt táncházba hívtunk. A népi táncokat Számfira Máté oktató mutatta be.
A gyermekek pedig a kakas ütéssel foglalták le magukat. Az esemény nagy sikert aratott a település minden korosztálya körében.
Erdészeti-Vadászati hagyományok, mint települési érték
A településen az erdőgazdálkodás és vadgazdálkodás több mint 140 éves múlttal rendelkezik az Erdészeti Szakiskola megalapításával. Az erdészeti hagyományokkal együtt él a vadgazdálkodás. Kiss Zoltán a Bedő Albert Erdészeti Szakképző Iskola tanára, vadász mutatta be ennek eszközeit a gyermekeknek.
A program részeként a gyermekek részt vettek a Tündérkert fáinak elültetésében is, ahol a pórszombati Kovács Gyula pomológus kertjéből hozott csemetéket ültettük el közösen.
A terület bejárása során egy kis kalandban is részük volt, szalma bálákat kergettek a réten.
A projekt időtartama alatt bemutatásra került Ásotthalom helyi értéktárát átfogó szakmai kiadványunk is, az Ásotthalmi Értékhalom című kemény borítós könyv, melyben az értéktári elemeket bemutató cikkeket az értékelemeket ajánlók, gondozók vagy az adott szakterület jeles szakértői írtak meg.
